Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Hajlamosak vagyunk minden régi épületet műemléknek tekintetni, azonban az Örökségvédelmi törvény ennél pontosabban, illetve kategóriákra bontva határozza meg a védendő értékeket. Az Országgyűlés 2015-ben bevezette a nyilvántartott műemléki érték fogalmát, amely egy kétlépcsős, fokozatos védetté nyilvántartást tesz lehetővé, így átalakult a korábbi műemléki fogalom is. Más a műemlék, más a műemléki érték és más az épített örökség, illetve építészeti érték fogalma.

A kulturális örökség védelme, és ezen belül az örökségvédelem kormányzati feladatait a legutóbbi időben a belügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere látta el. 2014. június 6-a óta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormány kulturális örökség védelméért felelős tagja.

A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására, megőrzésére, a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására [2001. évi LXIV. tv. 7. § 7/A. pont]. A régészeti emlékek megőrzése talán nehezebb feladat, mint a műemlékek védelme, hiszen a legtöbb esetben nem is derül ki, hogy védelemre érdemes tárgy került vagy kerülhetett volna elő az építkezés során.

A régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításának előkészítését is a Lechner Lajos Tudásközpont végzi, a döntés szintén a belügyminiszter hozza meg, de részben eltérő eljárási szabályok alapján.

Gyakran előfordul, hogy a védetté nyilvánítási eljárás megindításának hatására a tulajdonos „megoldja a hivatal problémáját”, és lebontja az épületet. A műemlék műemlékké válása előtti megsemmisülése megakadályozása érdekében az örökségvédelmi hatóság az elővédelem eszközeivel élhetett: az ideiglenesen védetté nyilvánítsa vagy az elővédelmi listára vétel. Az elővédelmi listára vétel 2013. január 1-jével megszűnt, de az ideiglenes védettség szerencsére még alkalmazható, sőt, 2014. január 19-ével növekvő védelmet is élveznek az ilyen építmények.

A műemlék jelenleg sajnos több kötelezettséggel mint jogosultsággal jár. A műemlék tulajdonosai ezért gyakran érzik úgy, hogy az ingatlanuk műemlék jellege csak akadályozza őket a tulajdonjoguk gyakorlásában, de ellentételezésként nem kapnak semmit. A főként építésügyi és használati korlátozásokat ellensúlyozásaképpen helyi adó kedvezményre, illetve pályázati források felhasználására lehetnek jogosultak a műemlékek tulajdonosai, azonban ezek az előnyök még nincsenek arányban a műemlékre fordítandó többletköltségekkel.

Az örökségvédelmi hatóság a hatósági engedélyéhez kötött tevékenységek esetén - kérelemre - köteles a kérelmező által megjelölt munkák vagy tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feltételekről nyilatkozni, ezt nevezik előzetes nyilatkozatnak [2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bek.].

Az örökségvédelmi bírság szabályait az Örökségvédelmi törvény (2001. évi LXIV. törvény) és a 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet tartalmazza. A bírságot a régészeti örökség és műemlékek esetében illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala (az első fokú örökségvédelmi hatóság), a kulturális javak vonatkozásában a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ állapítja meg [191/2001. (X. 18.) Korm. rend. 7. §].