Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az Országgyűlés az építésügyi lánctartozások – a gyakorlati életben körbetartozásnak is nevezett jelenség – megakadályozása érdekében létrehozta a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő szervezet létezéséről minden tervezőnek, kivitelezőnek érdemes tudnia.

A vállalkozók, tervezők részére fontos tudnivalót jelent, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv milyen szabályok alapján és mennyiért készíti el a szakvéleményét.

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása és a szakvéleménye az átlagos szakértői véleménytől eltérő előnyöket biztosít a megbízónak. Ezeket az előnyöket érdemes pontosan ismerni és alkalmazni, hogy kihasználjuk a jogszabály adta lehetőségeket. Az biztos, hogy ha van esély az adósság behajtására, a TSzSz szakvéleménye alapján könnyebben lehet a követelést érvényesíteni, de azért vannak olyan rendelkezések, amelyek alkalmazása (alkalmazhatósága) sok kérdést vet fel.

A bíróság 2013. július 1-jétől köteles a vállalkozói díj fizetésére vonatkozó jogerős ítéletről értesítést küldeni az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) számára. Az OÉNY üzemeltetője a bírósági értesítést továbbítja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, ahol kezdetét veszi a bírósági értesítés miatt indult eljárás, amelynek eredményeképpen akár törölhető is a kamarai névjegyzékből a vállalkozó. A törlésre bírósági ítélet nélkül, az ún. nemfizetési jelzési eljárásban is sor kerülhet.

Ha kifizetetlen tartozásunk van, kifejezetten nehéz és körülményes a követelésünknek érvényt szereznünk. Érdemes tudni, hogy több eljárás is rendelkezésünkre áll annak érdekében, hogy az adóst teljesítésre kényszeríthessük.

A Kúria Polgári Kollégiuma a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdések tárgyában a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében jogegységi határozatot hozott.

Bár az ügyvédek – és talán a bíróságok is – reménykednek a halasztásban, az Országgyűlés 2015. november 17-én elfogadta a 2015. évi CLXXX. törvényt, amely alapján a 2016. január 1-ét követően beadott keresetek esetében már kötelező lesz az elektronikus eljárás. A gazdasági társaságok és a jogi képviselővel eljáró felek jövőre már csak elektronikusan kezdeményezhetnek polgári peres eljárást. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben is az elektronikus út válik kötelezővé, természetesen a hatóságok részére is.

Úgy tűnt, hogy az Országgyűlés 2015. november 17-én véglegesen döntött arról, hogy a 2016. január 1-ét követően beadott keresetek esetében már kötelező lesz az elektronikus eljárás. Ennek megfelelően a gazdasági társaságok és a jogi képviselővel eljáró felek már csak elektronikusan kezdeményezhettek polgári peres eljárást, illetve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti pereket. Az ügyvédek – és talán egy kicsit a bíróságok is – fellélegezhetnek: 2016. június 30-ig csak a felek saját döntése alapján kell az e-per rendelkezéseit alkalmazni.